Selmecbánya legfontosabb nevezetessegeic
A selmeci diákhagyományok eredete a Selmecbányán 1735-benalapított Bergschola (bányászati-kohászati iskola) hallgatóihoz kötődik.
Így együtt képezik a selmeci-soproni-miskolci diákhagyományok körét, melyet ma is ápolnak Miskolci Egyetemen, a Nyugat-magyarországi EgyetemenSopronban, de Dunaújváros és Székesfehérvár selmeci előddel rendelkező felsőoktatási intézményeiben is.
Az egyetemre frissen bekerülő hallgatók pogánynak, az ún. balekításon és -keresztelésen átesettek baleknek, a másodéves hallgatók kohlenbrennernek, a legalább harmadik éve az egyetemen tanuló, a selmeci hagyományok szellemében megkeresztelkedett hallgatók Firmának számítanak. A Firmákat már megilletik bizonyos előjogok, például a kari egyenruha viselése.
A hagyományok ápolásának fontos részét képezik a szakestélyek, amelyek kötött menetű, többnyire tréfás hangnemben zajló összejövetelek, ahol a „szent italt”, sört és zsíros kenyeret szolgálnak fel. A szakestélyhez legtöbbször külön korsó-kupa készül. Speciális szakestélynek számít a balekkeresztelő, gyűrű- és kupaavató, a szalagtűző, a valétáló,hagyományőrző illetve a gyász-szakestély.
A kötelező egyetemi hallgatási idő után veteránná válnak az intézet hallgatói. Aki tanulmányai végeztével elhagyja a campus (egyetem) területét filiszterré válik. Ultra szupraveteranisszimus a szakestély legidősebb firmája.
Bányász diszgyenruha.
A selmeci hagyományok szerinti egyenruhák őse a bányászruha. A bányászok munkájuk miatt sajátos szokásokat alakítottak ki, és munkájuk befolyásolta ruhájuk formáját is. A munkaruha elsődleges rendeltetése az volt, hogy megóvja viselőjét a bányákban előforduló kőhullástól, portól, nedvességtől. Selmecena Burschenschaft, majd az Ifjúsági Kör tett először lépéseket arra, hogy a főiskolások egyenruhát viseljenek. Az 1820-as évektől a burschenschaft fekete nyitott zubbonyt mellénnyel, hozzá lapos fekete sildes sapkát – ami a régi német viselet volt – viseltek. Jobb vállukon átvetve ezüst-zöld-ezüst szalagot viseltek, amin feltüntették a beiratkozásuk évszámát. A magyarok piros-fehér-zöld szalagot viseltek.
Bányászegyenruha-rendelet, 1837 August Lobkowitzherceg, a bécsi udvari kamara elnöke javaslatára1837-ben díszegyenruhát alkottak a bányászati tisztviselőkszámára, természetesen az egész osztrák birodalomban.
Az egyenruhák a mai formájukat 1892-ben, az új Akadémiai Palota átadásának évében nyerték el.
Az egyenruhákat 1951-ben betiltották.
Az új egyenruháról Magyarországon 1952-ben született rendelet, mely a szovjet bányászok egyenruháját vette alapul, figyelmen kívül hagyva a hagyományokat.
1971-ben az erdészek a waldentszavazták meg hivatalos viseletnek. Az erdészhallgatók mindennapi ruhája a waldenőzbarna, ördögbőrszerűanyagból készült. A waldent más szakok is egyenruhának tekintik, a fások paszománya fekete, a geodétáké kék. Az egyenruhák bal karján gyakran látható egy bársonyból készült pajzs. A rajta lévő arany csíkok jelzik a sikeres és a sikertelen félévek számát.
A bányászok és a kohászok hétköznapi viselete a gruben volt. Erős fekete anyagból készült, derékbaszabott lefelé bővülő rövid zubbony volt, hátul felhasítva. Elől nyolc aranygombbal gombolható, a felhasítás mentén három-három arany illetve ezüst gomb díszítette, a gallér, a paszomány, valamint a vállmagasítás a karnak, szaknak megfelelő színű anyagból készült. A grubenhez fekete nadrágot és cipőt vagy csizmát viseltek. Néhány bányász még sapkát is hordott.Eredetileg zseb nélküli volt a grubenés farbőr is hozzá tartozott, mivel a meredek vágatokban a testüket és ruhájukat ezzel védték a csúszkálás sérelmei ellen (lefele csúszáskor a farbőr középsőrészét két lábuk között elöl megfogva ültek rajta). Ma már csak szakestélyeken hordja a balekcsősz (bányászoknál), illetve a farbőr ugráshoz használják balekavatáson.
A gruben színei a szakoknak megfelelően:
•Bányász: fekete alapon fekete paszomány
•Kohász: fekete alapon meggypiros paszomány
Grubent jelenleg csak Miskolcon hordanak a Bányász- és Kohászhallgatók.
A bányászok és a kohászok ünnepi alkalmakra aufot öltöttek magukra. Ez a jobb minőségű fekete anyagból készült álló gallér paszományos zárt kabát, amely szintén magán viselte a karok és szakok jelzéseit. Az aufhoz hordott sapka fekete színű volt, elől-hátul hat-hat bányász aranygombbal, melyek között aranyzsinór volt átfűzve. Az aufot teljesen zárva vagy nyitva vagy a felső két gomb begombolásával hordták.
A diákoknak a mindennapi élet során megkopott, elhasználódott az egyenruhájuk. Mivel másikra nem nagyon volt pénzük, ezért foltokat varrtak rá; eleinte a ruhával megegyező színű vagy egyszínű foltokat. Aztán fokozatosan kialakultak a színes, mókás feliratokat, rajzokat ábrázoló foltok. A folt lehetett évfolyamjelvény, alias név, nótacím stb. A legrangosabb folt a „tempus” folt volt (piros szívbe arany zsinórral hímzett tempus szó). Akinek ezt a menyasszonya vagy jegyese készítette, akkor arról mindenki tudta, hogy foglalt.Tempus-os egyenruhát a tulajdonosán kívülmás nem hordhatta. A selmecidiáknak a grubenra, waldenra és a valétaszalagravarrt Tempus-folt volt a karikagyűrűje, amit az egyenruhán baloldalon a szív fölött hordott.
Jelenlegi bányászegyenruhánk, 1978
Az újabb bányászegyenruha iránti igény 1970-ben merült fel először, amit a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete és a NehézipariMinisztérium indokoltnak tartotta. Így 1977-ben a Bányamunkásszakszervezeti lapban különbözőegyenruha-változatok divatrajzai jelentek meg, s ezekre lehetett szavazni. Végül a bányászok a leghagyományosabb változat, egy fekete öltöny
mellett döntöttek. A háromgombos szövetzakó a bányainggel.
A Miskolci Egyetemen a 2000-es évektől kezdve új típusú egyenruha viseletek is megjelentek, ami annak köszönhető, hogy a társadalomtudományi karokon is felmerült az igény ezekre. Így alakult ki a jogászoknál a jurátus, a közgazdászoknál az aufhauer mintájára készült gazdász egyenviselet, a bölcsészeknél a bocskai és a kazinczyegyenviselet,valamint az egészségügyi karon a stefánia.
Az egyenruhák viselésével kapcsolatos tudnivalók
Az egyenruha tiszteletet érdemel, ezért nem hordani, hanem viselni kell!
Egyenruhát csak azok viselhetnek, akiket Selmeci Hagyományok szellemében megkereszteltek!
Az egyenruhát a megfelelő öltözékkel illendő viselni! (fekete cipő, fekete nadrág, fehér ing)!
Selmeci diákhagyományok zenés film (Youtube)
Selmecbánya 55 képben Miskolci Egyetem (Power point)
Selmeci hagyományok
A selmeci diákhagyományok eredete a Selmecbányán 1735-benalapított Bergschola (bányászati-kohászati iskola) hallgatóihoz kötődik.
Így együtt képezik a selmeci-soproni-miskolci diákhagyományok körét, melyet ma is ápolnak Miskolci Egyetemen, a Nyugat-magyarországi EgyetemenSopronban, de Dunaújváros és Székesfehérvár selmeci előddel rendelkező felsőoktatási intézményeiben is.
Az egyetemre frissen bekerülő hallgatók pogánynak, az ún. balekításon és -keresztelésen átesettek baleknek, a másodéves hallgatók kohlenbrennernek, a legalább harmadik éve az egyetemen tanuló, a selmeci hagyományok szellemében megkeresztelkedett hallgatók Firmának számítanak. A Firmákat már megilletik bizonyos előjogok, például a kari egyenruha viselése.
A hagyományok ápolásának fontos részét képezik a szakestélyek, amelyek kötött menetű, többnyire tréfás hangnemben zajló összejövetelek, ahol a „szent italt”, sört és zsíros kenyeret szolgálnak fel. A szakestélyhez legtöbbször külön korsó-kupa készül. Speciális szakestélynek számít a balekkeresztelő, gyűrű- és kupaavató, a szalagtűző, a valétáló,hagyományőrző illetve a gyász-szakestély.
A kötelező egyetemi hallgatási idő után veteránná válnak az intézet hallgatói. Aki tanulmányai végeztével elhagyja a campus (egyetem) területét filiszterré válik. Ultra szupraveteranisszimus a szakestély legidősebb firmája.
Bányász diszgyenruha.
A selmeci hagyományok szerinti egyenruhák őse a bányászruha. A bányászok munkájuk miatt sajátos szokásokat alakítottak ki, és munkájuk befolyásolta ruhájuk formáját is. A munkaruha elsődleges rendeltetése az volt, hogy megóvja viselőjét a bányákban előforduló kőhullástól, portól, nedvességtől. Selmecena Burschenschaft, majd az Ifjúsági Kör tett először lépéseket arra, hogy a főiskolások egyenruhát viseljenek. Az 1820-as évektől a burschenschaft fekete nyitott zubbonyt mellénnyel, hozzá lapos fekete sildes sapkát – ami a régi német viselet volt – viseltek. Jobb vállukon átvetve ezüst-zöld-ezüst szalagot viseltek, amin feltüntették a beiratkozásuk évszámát. A magyarok piros-fehér-zöld szalagot viseltek.
Bányászegyenruha-rendelet, 1837 August Lobkowitzherceg, a bécsi udvari kamara elnöke javaslatára1837-ben díszegyenruhát alkottak a bányászati tisztviselőkszámára, természetesen az egész osztrák birodalomban.
Az egyenruhák a mai formájukat 1892-ben, az új Akadémiai Palota átadásának évében nyerték el.
Az egyenruhákat 1951-ben betiltották.
Az új egyenruháról Magyarországon 1952-ben született rendelet, mely a szovjet bányászok egyenruháját vette alapul, figyelmen kívül hagyva a hagyományokat.
1971-ben az erdészek a waldentszavazták meg hivatalos viseletnek. Az erdészhallgatók mindennapi ruhája a waldenőzbarna, ördögbőrszerűanyagból készült. A waldent más szakok is egyenruhának tekintik, a fások paszománya fekete, a geodétáké kék. Az egyenruhák bal karján gyakran látható egy bársonyból készült pajzs. A rajta lévő arany csíkok jelzik a sikeres és a sikertelen félévek számát.
A bányászok és a kohászok hétköznapi viselete a gruben volt. Erős fekete anyagból készült, derékbaszabott lefelé bővülő rövid zubbony volt, hátul felhasítva. Elől nyolc aranygombbal gombolható, a felhasítás mentén három-három arany illetve ezüst gomb díszítette, a gallér, a paszomány, valamint a vállmagasítás a karnak, szaknak megfelelő színű anyagból készült. A grubenhez fekete nadrágot és cipőt vagy csizmát viseltek. Néhány bányász még sapkát is hordott.Eredetileg zseb nélküli volt a grubenés farbőr is hozzá tartozott, mivel a meredek vágatokban a testüket és ruhájukat ezzel védték a csúszkálás sérelmei ellen (lefele csúszáskor a farbőr középsőrészét két lábuk között elöl megfogva ültek rajta). Ma már csak szakestélyeken hordja a balekcsősz (bányászoknál), illetve a farbőr ugráshoz használják balekavatáson.
A gruben színei a szakoknak megfelelően:
•Bányász: fekete alapon fekete paszomány
•Kohász: fekete alapon meggypiros paszomány
Grubent jelenleg csak Miskolcon hordanak a Bányász- és Kohászhallgatók.
A bányászok és a kohászok ünnepi alkalmakra aufot öltöttek magukra. Ez a jobb minőségű fekete anyagból készült álló gallér paszományos zárt kabát, amely szintén magán viselte a karok és szakok jelzéseit. Az aufhoz hordott sapka fekete színű volt, elől-hátul hat-hat bányász aranygombbal, melyek között aranyzsinór volt átfűzve. Az aufot teljesen zárva vagy nyitva vagy a felső két gomb begombolásával hordták.
A diákoknak a mindennapi élet során megkopott, elhasználódott az egyenruhájuk. Mivel másikra nem nagyon volt pénzük, ezért foltokat varrtak rá; eleinte a ruhával megegyező színű vagy egyszínű foltokat. Aztán fokozatosan kialakultak a színes, mókás feliratokat, rajzokat ábrázoló foltok. A folt lehetett évfolyamjelvény, alias név, nótacím stb. A legrangosabb folt a „tempus” folt volt (piros szívbe arany zsinórral hímzett tempus szó). Akinek ezt a menyasszonya vagy jegyese készítette, akkor arról mindenki tudta, hogy foglalt.Tempus-os egyenruhát a tulajdonosán kívülmás nem hordhatta. A selmecidiáknak a grubenra, waldenra és a valétaszalagravarrt Tempus-folt volt a karikagyűrűje, amit az egyenruhán baloldalon a szív fölött hordott.
Jelenlegi bányászegyenruhánk, 1978
Az újabb bányászegyenruha iránti igény 1970-ben merült fel először, amit a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete és a NehézipariMinisztérium indokoltnak tartotta. Így 1977-ben a Bányamunkásszakszervezeti lapban különbözőegyenruha-változatok divatrajzai jelentek meg, s ezekre lehetett szavazni. Végül a bányászok a leghagyományosabb változat, egy fekete öltöny
mellett döntöttek. A háromgombos szövetzakó a bányainggel.
A Miskolci Egyetemen a 2000-es évektől kezdve új típusú egyenruha viseletek is megjelentek, ami annak köszönhető, hogy a társadalomtudományi karokon is felmerült az igény ezekre. Így alakult ki a jogászoknál a jurátus, a közgazdászoknál az aufhauer mintájára készült gazdász egyenviselet, a bölcsészeknél a bocskai és a kazinczyegyenviselet,valamint az egészségügyi karon a stefánia.
Az egyenruhák viselésével kapcsolatos tudnivalók
Az egyenruha tiszteletet érdemel, ezért nem hordani, hanem viselni kell!
Egyenruhát csak azok viselhetnek, akiket Selmeci Hagyományok szellemében megkereszteltek!
Az egyenruhát a megfelelő öltözékkel illendő viselni! (fekete cipő, fekete nadrág, fehér ing)!
Selmeci diákhagyományok zenés film (Youtube)
Selmecbánya 55 képben Miskolci Egyetem (Power point)
2015 dorogi szakestély Selmecen2016 V4 konferencia Selmecbányán
Selmecbányai hagyományok ( 3 oldal összafoglaló anyag )
Selmeci diák hagyományok, nótákkal ( 10:27 )
Selmecbánya (PP 55 kép)
Szent Borbála szobrok a világban
